divi

Kép forrása: elegantthemes.com

Köszönöm Domonkos Ervinnek (Call to Action) a remek összefoglalót, melyben összefoglalta a leggyakoribb oldalszerkesztők előnyeit és hátrányait. Én személy szerint a Divi-re szavazok, de érdemes tisztában lenni az egyéb lehetőségekkel is. A továbbiakban az ő gondolatait olvashatod.

Tegyük fel, hogy túl vagy a weboldalad megtervezésén, megtaláltad álmaid sablonját és felraktad már magadnak a kedvenc bővítményeidet is. Az egyetlen nyitott kérdés az maradt számodra, hogy mivel is szerkeszd meg az oldalaidat, hogy azok jól nézzenek ki.

Ebben a cikkben átnézzük, milyen opciók állnak a rendelkezésedre.

Gutenberg

gutenberg

Kép forrása: testgutenberg.com

A Gutenberg a WordPress 5.0 verziója óta a tartalomkezelő alapértelmezett cikkszerkesztője. Azaz ha feltelepíted a legújabb WordPress-t és elkezdesz benne szerkeszteni egy oldalt vagy egy bejegyzést, akkor ezzel a felülettel találkozol.

A Gutenberg a kezdetekben nagyon sok kritikát kapott. Ennek elsődleges oka, hogy anélkül lett beépítve a rendszerbe, hogy funkcionalitásában elérte volna a régi szerkesztőfelületét, vagy pedig harcba szállhatott volna a külső fejlesztők megoldásaival (l. lentebb).

Szerencsére a helyzet azóta folyamatosan javul. Maga a Gutenberg szerkesztő intenzív fejlesztés alatt áll és megjelentek hozzá olyan külső fejlesztők által készített kiegészítők, mint például az Atomic Blocks.

Bár még hosszú az út odáig, hogy a Gutenberg teljesen felváltsa a jól bevált page builder-eket, mint amilyen a Divi vagy az Elementor, de az irány és a szándék világos.

Előnyök:

  • Modern kód
  • Gyors, más szerkesztőkhöz viszonyítva minimalista kódot hoz létre
  • Bővíthető kiegészítőkkel
  • Ingyenes, alapból benne van a WordPress-ben, így telepítést nem igényel
  • Támogatottság – az Automattic teljes vállszélességgel mögötte áll

Hátrányok:

  • Néhány zavaró hiányosság (pl. nem lehet minden elemnek ID, class paramétert adni)
  • Aki hozzászokott a régi kezelőfelülethez, annak kissé nehézkes beleszokni
  • Egymásba ágyazott elemeket egyelőre nem lehet úgy mozgatni vele, mint pl. egy page builderrel

Classic Editor

A Classic Editor nem más mint a WordPress régi szerkesztője, az 5.0 előtti érából. Ezt ma is ugyanúgy használhatjuk, mint régen, mindössze fel kell hozzá telepítenünk a Classic Editor plugin-t.

Ez a szerkesztőfelület nem más, mint egy felturbózott TinyMCE, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Előny például, hogy a teljes szöveget egyben tudjuk látni, könnyen tudunk copy-paste műveleteket végrehajtani és szöveges módban tetszőlegesen szerkeszthetjük a kódot is.

Ez utóbbi egyben a legnagyobb hátránya is, hiszen ha valahol hibát hagytunk a HTML-ben, úgy azt nekünk kell megtalálnunk és kigyomlálnunk. Nincs olyan fejlett hibakeresője, mint a Gutenbergnek (bár ez utóbbié olykor túl szigorú is tud lenni).

Előnyök:

  • Alapesetben gyors, egyszerű kódot generál
  • Itt a legnagyobb a szabadságunk afelett, hogy milyen legyen a cikk HTML kimenete
  • Ingyenesen letölthető a WordPress plugin adatbázisból

Hátrányok:

  • Régi technológiára épül
  • Bővíthető ugyan, de ez sokszor trükkös megoldást igényel
  • Ha extra funkciót akarunk elhelyezni a cikkekben, azt shortcode-dal tudjuk csak megoldani, amit ha rosszul alkalmazunk, hibás kódot generálhat
  • A támogatottsága néhány éven belül megszűnhet
  • Ez kezeli a legrosszabbul az egymásba ágyazott elemeket. Tulajdonképpen ezeket csak kézzel, HTML kódolással tudjuk megoldani, esetleg egymásba ágyazott shortcode-okkal.

SiteOrigin Page Builder

siteorigin page builder

Kép forrása: wordpress.org

A SiteOrigin page buildere az első a sorban, amely nem Automattic termék. Ez egy ingyenes plugin, amelyhez vásárolhatunk fizetős kiegészítőket is. A segítségével az oldalainkat sorokra és oszlopokra bonthatjuk és az úgy létrejövő dobozokba mi döntjük el, hogy mit helyezünk.

A SiteOrigin szerkesztőjének a felülete kimondottan egyszerű – a mai világban már-már fapadosnak nevezhető – de ez ne tántorítson el senkit sem a használatától. Rendkívül intuitív eszköz, amely olyan sablonok esetén is lehetőséget ad bonyolult oldalfelépítések létrehozására, amelyek alapból nem adnak erre lehetőséget.

A hátránya viszont az, ami a legtöbb hasonló oldalépítő bővítménynek: mivel shortcode-okkal dolgozik, az oldalak tartalma nem másolható át olyan honlapokra, amelyeken nincs telepítve ez a bővítmény.

Előnyök:

  • Egyszerű, intuitív kezelőfelület
  • Az ingyenes verzió is elég nagy tudású
  • A normál WordPress widgeteket is tudja használni tartalmi elemként, így szinte korlátlanul bővíthető
  • Gyors
  • Live nézet (a WordPress Customizer segítségével)

Hátrányok:

  • Az admin felülete kissé fapados kinézetű a mai piacon
  • Sok „szemetet” hagy a kódban
  • Az e pluginnal szerkesztett oldalak nagy eséllyel nem fognak jól megjelenni a plugin nélkül

Vizuális oldalszerkesztők

elementor

Kép forrása: elementor.com

Ezeket egy csoportba szedtem, mivel működési mechanizmusuk nagyon hasonlít egymáshoz. Ide tartoznak a következők:

  • Divi
  • Elementor
  • Visual Composer
  • WPBakery Page Builder

Nagyon hasonló a működési elvük a SiteOrigin Page Builder-hez, csak annál annyiban továbbmennek, hogy modernebb kinézetű a kezelőfelületük és valós front-end szerkesztést tesznek lehetővé. Azaz szerkesztői módban a külső weboldalon tudsz az egyes elemek fölé állni és úgy szerkeszteni őket, ahogy azok kinéznek.

Nem kell az admin és a külső nézet között váltogatni – ami némiképp felgyorsíthatja a szerkesztést.

Általános előnyök:

  • Front-end szerkesztő
  • Látványos kezelőfelület
  • Gazdag funkcionalitás

Általános hátrányok:

  • A bővíthetőség általában mindegyik page builder-nél megoldott, de mindenhol máshogy kell csinálni.
  • Az oldal forráskódját telerakják shortcode-okkal, így ha egyik szerkesztővel elkészítettünk egy cikket, nem igazán van módunk átváltani másik szerkesztőre (kivéve az Elementort, az nem shortcode-os megoldással működik!).

Melyiket válasszam?

Amennyiben egyszerre szeretnél gyors és jövő biztos megoldást, úgy személy szerint a Gutenbergre vagy az Elementorra szavaznék.

A Classic Editor problémája, hogy régi technológiára épül, amelyet lehet, hogy a következő 2-3 évben még támogat a WordPress, de a hosszú távú jövője bizonytalan.

A Page Builderek – bár kényelmes megoldást jelentenek a weboldal szerkesztőjének – a legtöbb esetben nem biztosítanak átjárhatóságot egymás között. Ez azért is szokott problémát jelenteni, mert elég szomorú tud lenni egy olyan felismerés, miután a honlapunk 95%-ban elkészült, hogy az egyik kedvenc plugin-ünkkel nem teljesen kompatibilis az oldalszerkesztőnk.

Ezek közül üde kivétel az Elementor, amely nem szemeteli agyon az oldalunk HTML kódját, viszont az erről való átállás is igényelhet némi (főleg CSS alapú) utómunkát.

Mégis, mikor melyiket?

E kettő közül viszont a következő stratégiát követném: ha az oldalaim szerkezete egyszerű, akkor maradjunk a Gutenbergnél, hiszen így nem kell hozzáadnunk további bővítményeket, amelyek potenciálisan lassítják az oldalunkat.

Ha viszont több oszlopos, bonyolultabb oldalszerkezetek elérése a célunk, akkor érdemes lehet feltenni az Elementort és azzal szerkeszteni a tartalmainkat.

Szerző: Domonkos Ervin (Call to action)

Képek forrása: testgutenberg.com; elegantthemes.com; elementor.com; wordpress.org